定义
定义
1 sláttr
m., gen. sláttar, dat. slætti:—a smiting, mowing; vera at slætti, Ísl. ii. 346; leið nú til þess er tekið var til sláttar, Grett. 121 A: freq. in mod. usage = slátta, túna-sláttr, engja-sláttr, the season for mowing the home-field and the out-field.
2 sláttr
3. the striking an instrument = slagr; drepa strengi til sláttar, Stj. 458.
符文铭文
符文铭文
sláttr
上面的符文文本表示古诺尔斯语词汇"sláttr"，如维京时代（约800-1100年）的符文铭文中可能出现的那样。