1 rjá
1. ð, to vex, worry; brott rjáðr. Fms. vi. 204; rekinn ok rjáðr, viii. 78, Mar. 178.
                        2 rjá
II. to wrestle, Grett. 146 A; see hrjá.
                        3 rjá
2. f. a ‘row;’ at leikum né at rjá annarri, Fas. ii. 505; tekr mér at leiðask þessi rjá, Fms. vi. 212.