定义
定义
1 fá-máligr
adi. ‘few-speaking,’ silent, Fms. i. 155, iv. 76, xi. 78; hljótt ok fámálugt, Bjarn. 54.
符文铭文
符文铭文
fá-máligr
上面的符文文本表示古诺尔斯语词汇"fá-máligr",如维京时代(约800-1100年)的符文铭文中可能出现的那样。